A pálmák az Arecaceae-k családjába tartozó növények.
A pálmák földünk trópusi és szubtrópusi övezetében mindenütt elterjedtek, jellegzetes trópusi hangulatot árasztanak.
Mintegy 4000 faj tartozik a családba, többségük gazdaságilag jelentős.
1; Botanikai jellemzők
Üstökös levélkoronájú, akár 40-50 m magasra is megnövő fák.
Rendszerint nem ágaznak el és többségük sarjadzásra sem hajlamos.
Törzsük jellegzetes pálmatörzs, melyen a levélripacsok illetve levélcsonkok fajra jellemzően megtalálhatók.
Leveleik nagyok, erősen tagoltak, szárnyasan vagy legyezőszerűen osztottak vagy összetettek.
Virágzatuk füzérvirágzat, vannak egy- és kétlaki fajok, szél- vagy rovarbeporzásúak.
3; Hőigény
A növények optimális fejlődéséhez 22-24°C -on kell tartani őket.
A téli alacsony hőmérséklet tűrés alapján 3 csoportba oszthatók:
- Hidegházi fajok: amelyek téli minimum hőmérséklete: 10-14°C
pl.:Chamaerops
- Mérsékeltházi fajok: a téli minimum hőmérséklete: 14-18°C
pl.: Phoenix, Chrysalidocarpus, Chamaedorea.
- Melegházi fajok: téli minimum hőmérséklete: 20°C
pl.: Cocos nucifera
2; Fényigényeik
A pálmáfélék - lévén a trópusi és szubtrópusi égöv jellegzetes fái - kimondottan fényigényesek.
A kemény lombú fajok érzékenyek a túlzott felmelegedésre pl.: Phoenix, Chamaerops
A lazább levélszövetűeket árnyékolással kell védeni az erős napsütéstől pl.: Howeia, Chrysalidocarpus, Chamaedorea
Egyes pálmafajok nyáron direk napon vagy magasárnyékoló alatt szabadban is nevelhetők, ekkor a növények zömök,erős szöveti szerkezettel fognak rendelkezni.
Fényszegény tartás következtében a levélnyél megnyúlik, elhajlik.
4; Víz- és páraigény
Az öntözővíz tekintetében a pálmáknak nincsenek különleges igényeik.
Kerülni kell a kiszáradást és a túlöntözést, utóbbi esetben gyökérrothadás, illetve gombás betegségek léphetnek fel.
5; Talaj- és tápanyagigény
A pálmák a közeggel szemben nem különösebben igényesek.
Az 5,5 - 7,0 pH-értékű, jó szerkezetű, jó vízáteresztő képességű, tápanyagban gazdag általános levéldísznövény - termesztésre alkalmas közeg megfelelő számukra.
Az erős növekedésű hidegházi fajok kötöttebb szerkezetű közeget igényelnek, a mérsékeltháziak lazább szerkezetűt.
A pálmák tápanyagigényesek.
Alaptrágyaként :
3 : 1 : 2 arányú N : P2O5 : K2O
tápoldat adása szükséges, ami megoldható tartós hatású műtrágyák valamelyikével is pl.: Osmocot.
Ezen felül az intenzív növekedés időszakában hetente kell a tápanyagot pótolni N -túlsúlyos tápoldattal.
1; Termesztési hibából eredő betegségek:
- Levélcsúcsszáradás:
részleges gyökér pusztulás okozza, ami a túl száraz vagy nedves viszonyok között lép fel.
- Vashiány:
a fiatal levelek foltokban az erek mentén, vagy egész felületükön klorózisos tüneteket mutatnak. Súlyos esetben a szívlevelek elpusztulnak.
Elsősorban a tömörödött, levegőtlen közeg és a túlöntözés okozza. Vaskelátos beöntözéssel szüntethető meg.
- Káliumhiány:
a tünetek fajonként változóak. Általában áttetsző sárga, majd narancssárga foltok jelennek meg az idősebb leveleken, idővel teljesen elszáradnak.
Káliumos műtrágyázással megszüntethető, a súlyos tünetek maradandó károsodást okoznak.
- Mangánhiány:
a legfiatalabb levelek klorotikusak, az érközökben nekrotikus elhalás figyelhető meg. A levélszeletek deformálódnak, végül a tenyészőcsúcs elpusztul. A túlzott nagy pH értékű, hideg vagy alacsony mangántartalmú közegben lép fel.
Kezelése: a kiváltó ok megszüntetése; mangászulfáttal való permetezés.
2; Gombás betegségek:
- Palántadőlés (Pythium, Phytophtora):
Elsősorban a túlöntözött, túl sűrű magvetésnél lép fel.
- Szívlevélrothadás (Rhizoctonia):
Túlöntözött állományban, foltszerűen terjed, fertőzött növényanyaggal vihető be.
- Üszög (Graphiola):
Idősebb levélrészeken kiemelkedő sárgásbarna foltok keletkeznek, melyek idővel felszakadnak. Fertőzött növényanyaggal terjed, maradandó tüneteket okoz.
- Foltbetegségek (Annellophore, Colletotrichum, Pestalotiopsis, Pseudocercospora):
Levegőtlen, párás, meleg viszonyok között alakul ki. Csak eleve fertőzött növényekről terjednek tovább. A megtámadott leveleken a tünet maradandó.
- Tő-, levélnyél-, ill. levélalap-nekrózis (Ceratocystis):
Sérült szöveteken keresztül fertőz. A nekrotikus foltok a klamidospórák tömegétől feketék. Beteg növénnyel kerülhet az állományba.
3; Kártevők:
- Kétfoltos takácsatka (Tetranychus urticeae):
A levelek színén apró, ezüstös pöttyök, fonákukon finom, pókhálószerű szövedék látható. Alacsony páratartalom és magas hőmérséklet mellet szaporodnak el.
- Pajzstetvek:
A levél és a levélnyél felületén, általában az erek mentén találhatók a barnás színű pajzsok. Levélsárgulást, ill. a fiatal levelek deformálódását okozzák.
- Tripsz (Parthenothrips dracaenae):
A levél színén ezüstös, a fonákon barna, parásodó szívásfolt és ürülékcsepp látható. Ritka kártevő.
